MK Egyhazi kiadvany 190x2000mm 0517 - Flipbook - Page 10
„Rendezni végre közös dolgainkat”
Egyházi ingatlanrendezés
Bár a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt az Országgyűlés 1991 júliusában fogadta el, mégis fontos szót ejteni erről a folyamatról az elmúlt tíz év vonatkozásában is, hiszen
annak lezárása már 2011-re esett.
Az ingatlanrendezés célja az ateista kommunista diktatúra által az egyházak ellen elkövetett súlyos jogsértések részbeni orvoslása, másrészt pedig az egyházak részére a hitéleti és közfeladat-ellátási tevékenységük folytatásához szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítása volt.
Azokban az esetekben, amikor az egyház nem kérte vissza eredeti ingatlanát, a törvény kártalanítást
biztosított számára, illetve az 1997-es szentszéki megállapodás megkötését követően az érintett egyházak járadékot is igényelhettek a nem természetben kért ingatlanaikért.
Az ingatlanrendezés folyamata váltakozó intenzitással folyt le 1991 és 2011 között.
Az egyházi ingatlanrendezés vonatkozásában a legjelentősebb lépés 1999-ben történt, amikor a Kormány elfogadta a 2011-ig rendezendő volt egyházi ingatlanok jegyzékét, amellyel az ingatlanrendezési folyamatot átláthatóvá, és kormányhatározatban vállalt rendezési kötelezettséggel gyakorlatilag
visszafordíthatatlanná tette. Így, mintegy történelmi elégtételként is értelmezhető, hogy a folyamatot
a második Orbán-kormány fejezhette be.
Több mint 8000 egyházi ingatlanigény került valamilyen módon
rendezésre összesen, mintegy 180 milliárd forint értékben
(1991–2011 között, akkori értéken).
Már
most
megállapítható,
hogy
az
egyházi
in-
Olyan
kiemelkedő
ingatlanok
kerültek
vissza
az
gatlanrendezés nemcsak az egyházak hitéleti te-
egyházak tulajdonába, mint többek között a Má-
vékenységének megújulását segítette elő, hanem
tyás-templom,
megteremtette a feltételét az egyházak közfela-
Irgalmasrendi Kórház, az egri Eszterházy Károly
a
Szent
István-bazilika,
a
Budai
dat-ellátó tevékenységének is, amelynek eredmé-
Tanárképző Főiskola épülete, a Piarista Rendház
nyeképpen egyre több gyerek tanul egyházi isko-
és Főgimnázium, a Lónyay Református Főgimná-
lákban, megnövekedett az egyházi felsőoktatási
zium, a debreceni Református Tanítóképző Főis-
intézmények száma, és újra megjelentek, sőt egy-
kola és az aszódi Evangélikus Gimnázium, illetve
re jelentősebbé váltak az egyházi egészségügyi és
a
szociális intézmények.
a volt Zsidó Főgimnázium ügye is.
10
„Isten, áldd meg a magyart!”
Zsidó
Szeretetkórház,
valamint
rendeződött
